Megyénk műemlékei különlegesebbek, mint gondolnád
A Szatmár Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság leltárában különösen sok műemléket tartanak számon, megyénkben nem kevesebb mint 310 található belőlük –számolt be erről Zamfir Danciu, az igazgatóság vezetője a legutóbbi prefektusi kollégiumon.
Mint a bemutatóból kiderült, a Danciu által irányított hivatalnak összesen 80 feladatot kell ellátnia, ezek közül kiemelkedik a kulturális örökségek, a műemlékek, a régészeti örökségek, a múzeumok, illetve a magánkézben levő gyűjtemények számontartásának kötelessége. Ami az emlékműveket illeti, elmondható, hogy ezeket értékük szerint két nagy kategóriába sorolhatjuk be. Az A-csoportba azok kerülnek, amelyek nemzeti vagy nemzetközi szinten is értéket képviselnek, a B-be pedig azok, amelyek a helyi közösség számára szolgálnak emlékként.
Ami Szatmár megyét illeti, elmondható, hogy igencsak gazdag műemlékekben ez a terület. Összesen 310-et tartanak számon, melyek közül 109 archeológiai (régészeti), 189 építészeti, 6 nyilvános, újabb 6 pedig a temetkezési műemlékek közé sorolandó.
Ezek közül az egyik legfontosabb az aranyosmeggyesi régészeti lelőhely, mely a Ratca folyó partján, mintegy 25 hektáron fekszik. A terület elhelyezkedése által ideális volt az emberi közösségek megtelepedésére, s kiváló táptalajt nyújtott egy agyagtermelő hely kialakítására, mely olyannyira jól sikerült, hogy a Római Birodalom határain kívül eső részeken a legnagyobbá nőtte ki magát. Egy-egy égetőkemence étmérője– Európában is egyedülálló módon – meghaladta a 2 méteres szélességet is. Értelemszerűen ez a régészeti lelőhely az A, azaz a nemzetközi szintes is kiemelkedő fontosságnak örvendő műemlékek csoportjába tartozik.
A másik kulcsfontosságú műemlék, melyet sokan Szatmárnémeti egyik jelképének is tartanak, az egykori Pannónia Szálló, melyet a „Tornyos Házként” is ismert épület helyére álmodtak meg. Az említett Tornyos Ház egyébként 1777-ben épült barokk stílusban, s sokáig a város polgármesteri hivatalaként szolgált.
A nyilvános műemlékek közül a Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság vezetője a Vasile Lucaciu szobrot emelte ki. Az Apában született Lucaciu politikai pályafutásának köszönhetően érdemelte ki, hogy szobrot emeljenek tiszteletére, ennek ötlete már 1935-ben megfogalmazódott. Szülőfalujában emlékházat alakítottak ki.
A prefektusi kollégium során Zamfir Danciu megemlítette még a szatmári székesegyházat, az ortodox katedrálist, a Láncos-templomot, a tűzoltótornyot, a törvényszék épületét, a Várdomb utcai zsinagógát, az ákosi református templomot, a kaplonyi kolostort, a Károlyi-kastélyt, illetve a nagykárolyi Román Katona szobrát is. Ezek a műemlékek és azok is, melyekről most nem ejtetünk szót, nem csak a helyi közösségek számára fontosak, hanem egyértelműen kirajzolódik általuk az az útvonal is, melyet a turisták előszeretettel választanak, ha Szatmár megyébe érkeznek. Hogy pontosan hova látogatnak el az ide érkező kalandorok, arról ide kattintva olvashatsz részletesebben.
